A Rábaköz négy legkisebb községének lélekszáma összesen nem éri el a négyszázat.

Az ottani gyerekek együtt nem tennének ki egy iskolai osztályt. A helybeliek mégis jól érzik magukat apró lakóhelyükön.

Rábasebes, Mérges, Maglóca, Cakóháza: azon túl is, hogy valamennyi település a Rábaközben található, vannak közös vonásaik. Például, hogy a lélekszám mindegyikben száz körül mozog. Akik maradtak, nem vágyódnak el lakóhelyükről. Annak ellenére sem, hogy Maglócán még bolt sincs és a kocsma is bezárt néhány éve.

Mérgesen Kovács Jánosné, Bogár Tiborné és Gősi Károly is a nyugdíjas korosztályt képviselik. Örömmel várják a betelepülő fiatalokat.

A rábaközi kisközségek önkormányzatai küzdenek a megmaradásért. Próbálnak fejleszteni, szűkös lehetőségeikből a maximumot kihozni.

Cakóháza elöljárói például 9 millió forintból gazdálkodnak. ˝Pályázunk mindenre, amire csak lehet. Így tudunk apró lépéseket tenni, hogy biztosítsuk a fejlődést a faluban˝ – foglalta össze munkájuk lényegét Csepi Éva polgármester. Hatvanan laknak jelenleg Cakóházán, harmaduk nyugdíjas. Óvodásuk négy van, általános iskolás szintén. Középiskolában ketten tanulnak. A községvezető azt mondja: mindenük megvan, ami a normális élethez kell. Működik a bolt is, hetente kétszer rendel a háziorvos. Van védőnő, házi gondozó, falugondnok, a gyerekeknek játszótér, a nagyobbaknak internet.

Néhány kilométerre Cakóházától, Maglócán annyival rosszabb a helyzet, hogy ott még bolt és italbolt sincs. Igaz, a helyiek már megszokták, nem is hiányzik, mivel a ˝zenélő autók˝ naponta köszönnek be az utcákba.

 Farkas Miklósné úgy véli, az emberi kapcsolatok ezekben az apró közösségekben nem pótolhatók semmivel.

– Itt mindenki ismer mindenkit, fontosak vagyunk egymásnak. Ha kell, segítünk, odafigyelünk a másikra. Igaz, a kiadós beszélgetésekre egyre kevesebb alkalom van nálunk is. A mise után hazafelé vagy az orvosi rendelőben tárgyaljuk meg a világ folyását. Annak ellenére, hogy kevesen vagyunk, jól érezzük magunkat. Ez a nyugalom megfizethetetlen és máshol nem is találnánk meg – sorolja az asszony, miért is jó Maglócán lakni. Falubelijükkel valószínűleg mind a kilencvenhatan egyetértenek, merthogy ennyien laknak most a Hanság menti községben.

Farkas Miklósné: ˝Maglócán mindenki ismer mindenkit, fontosak vagyunk egymásnak. Ha kell, segítünk, odafigyelünk a másikra.˝

Hetven százalékuk nyugdíjas, öt általános, három közép- és egy főiskolásuk van. Az önkormányzat évente közel tizenötmillió forint közpénz sorsáról dönt. Igyekeznek úgy felhasználni a rájuk bízott javakat, hogy vonzóvá, élhetőbbé tegyék a falut.

Mérgesen szintén kilencvenhatan vallják magukat helybelinek. A községvezetők legfontosabb célja, hogy a lélekszámot növeljék. Biztató jel, hogy az elmúlt években egy-egy kisbaba mindig született és betelepülők is vannak. Évente egy-egy családdal biztosan számolhatnak. A tizennyolc év alattiak száma tizenöt. A tősgyökeres mérgesiek szívesen fogadják az érkezőket. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy ilyen polgármestert választottak. Balázs Vince három éve első embere a településnek és már kétszer nyerte el bizalmukat. Először 2006-ban, aztán egy évvel ezelőtt időközi választáson is.

Ottjártunkkor csendes volt a falu főutcája. Kovács Jánosné, Bogár Tiborné és Gősi Károly érkezett később. Mindannyian nyugdíjasok.

Érdeklődésünkre arról beszélnek, hogy fejlődik a lakóhelyük. Nemrégen újították fel a községházát, a faluházat és nemsokára a ravatalozót is ˝rendbe hozza a fiatal polgármester˝ – újságolják.

A kicsik között a legnagyobb Rábasebes a maga száz lakójával. A kor szerinti összetétel ott sem kedvezőbb, a helyiek hetven százaléka nyugdíjas. Kisgyerek nagyon ritkán születik. Az önkormányzat küzd a megmaradásért, de tudják, nagyon nehéz kevés fiataljukat a községben tartani. Óvoda, iskola régen nincs már náluk, munkahely is csak a környező, nagyobb településeken. A helyieknek sokat segít a falugondnok.

A gondok ellenére valamennyi kisközségben azt tartják: a vészharangot nem kell a fejük fölött kongatni. ˝Zászlótartó˝ még sokáig akad a Hanság szélén és a Rába partján is.


Kisközségi jellemzők

Iskola, óvoda egyik kisközségben sincs, falugondnok viszont mindegyikben. Cakóháza önkormányzata évente 9 millió, a rábasebesi, a maglócai és a mérgesi 15–15 millió forintból gazdálkodik. Cakóházán a tizennyolc év alattiak száma tíz, Maglócán kilenc, Mérgesen tizenöt, Rábasebesen öt. A helybeliek hetven százaléka nyugdíjas Maglócán, Mérgesen és Rábasebesen is, Cakóházán viszont csupán húszan a hatvanból. Valamennyi község körjegyzőségben él, helyben lakó orvos nincs. Háziorvosuk hetente egy vagy két napon rendel.